Reading Time: 1 minute

A kudarcokról éppúgy kell beszélni, mint a sikerekről. Az okok elemzése segít az újrakezdésben, és közelebb visz a sikerhez. Számos, mára világhírűvé vált vállalkozás története mutatja, hogy a vállalkozó folyamatosan hullámvasúton utazik, és az üzleti életben a kudarc egy lépés a happy end felé. A tengeren túl ezt már sokan felismerték, itthon azonban inkább tabutéma.

A vállalkozói életformához a kudarc is hozzátartozik

Reading Time: 1 minute

A vállalkozó folyamatosan hullámvasúton utazik

Ha csatát vesztünk, nem biztos, hogy elbukjuk a háborút. A vállalkozói életformához a kudarc éppúgy hozzátartozik, mint a siker, hisz kockázat nélkül nincs vállalkozás. Kockáztatunk, amikor hitelt veszünk fel, rizikós célpiacok felé nyitunk, új jogszabályi környezettel kerülünk szembe. Hajlamosak vagyunk a mesés sikersztorik fényében elfeledni a brutális valóságot, azt, hogy a vállalkozó folyamatosan hullámvasúton utazik: egyik napról a másikra juthat az eufórikus csúcsokra, majd zuhanhat a mélybe, és kerülhet újra fel, és újra le.

A kudarc haszna

Az amerikai munkaügyi hivatal statisztikája szerint a 2003-ban alapított vállalkozások ötéves túlélési rátája 55,3 %, a 2006-ban alapítottaké 49,3 %. Az 1998-ban elindított cégeknek 37 %-a élte meg a tízéves kort. A kockázati tőkebefektetést kapott cégek bukási aránya sem jobb: az amerikai Kockázatitőke Társaságok Szövetsége (National Venture Capital Association) becslése szerint 40 %. A sikerráta pedig még alacsonyabb: a The Wall Street Journal – a Harvard Business School egyik tanulmányára hivatkozva – azt írja, a kockázati tőkebefektetéssel rendelkező startupok közel 75 %-ánál nem térül meg a befektetett pénz.

Ám Amerikában a kudarcot vallottak egy bizarr üzleti világ exkluzív klubjának tagjaiként büszkén vállalják tévedéseiket. A Szilícium-völgyben évente megrendezett kudarckonferencián 2012-ben az egyik előadó megkérte a hallgatóságot, hogy tegye fel a kezét az, aki már bukott mint startup. A közel 450 résztvevő több mint felének szégyenérzet nélkül lendült a magasba a keze – írta az Enrepreneur magazin. A résztvevők egy ilyen eseményen nemcsak a kudarctörténeteiket osztják meg egymással, hanem a megtanult leckét is. Persze ott az ambiciózus startuperek szájából még a bukástörténetek is inkább sikersztorinak hangzanak valószínűleg. Arról szólnak, hogy milyen nagyszerű érzés – miután felálltak – a ruhájukat leporolva újult erővel továbbmenni. Persze a tanulópénzzel szegényebben, ám a tudással gazdagabban.

A legtöbb sikeres üzletember szerint is a kudarc jobb tanító, mint a siker. Nem is kell kudarcnak nevezni, mondhatjuk kísérletezésnek. Amikor elindítasz egy vállalkozást, az alapítóként van egy hipotézised, és kísérletbe fogsz, hogy meggyőződjön a feltételezésed helyességéről. Lehet, hogy a próba során kiderül, tévedtél, vagy csak az elképzelésed egy része volt hibás. Mindenesetre egy lépéssel közelebb jutsz a megoldáshoz. A kudarcot felfoghatjuk a siker közeli rokonának is. A startupoknál például a kettőt hajszál választja el egymástól: ha talál tőkebefektetőt az ötletgazda, siker, ha nem, fel kell adja, tehát kudarc.

A befektetők számára viszont egyáltalán nem negatív esemény, ha egy vállalkozó pályája nem töretlen. Sőt, elvárják, hogy a startuper nyíltan beszéljen a múltjáról, részletesen bemutatva a zátonyra futott próbálkozásokat is.

A próba–hiba elv

A próba–hiba megközelítés – az „okos kudarc” üzleti modell – azt jelenti, hogy bizonyos típusú hibázásnak van helye a vállalkozói kultúrában. Bizonyos személyiségtípus képes és hajlandó a járatlan ösvényeket felfedezni, és olyan utakon elindulni, amelyek egyáltalán nem garantálják a sikert. A startupert épp ez teszi képessé a robbanásszerű sikerre.

Tim Harford “Az alkalmazkodás logikája: miért kezdődik a siker mindig kudarccal “című könyvében számtalan esetet mutat be, amikor kudarcot vallott a korábbi sikerekre alapozott megközelítés. Ilyenkor csak az új kihívásokra való nyitottság, a kísérletezés, a rugalmas válasz jelenthet megoldást. Szerinte a sikerhez ma már nélkülözhetetlen a kreatív alkalmazkodás, ehhez a képességhez pedig elengedhetetlen, hogy nyitottak legyünk a tévedésekre is. „Az nem jó megközelítés, hogy majdcsak átvergődünk valahogy. Úgy vélem, a világot az viszi előre, ha minél többen hajlandóak belevágni a vállalkozói létbe, nem törődve a kudarc eshetőségével” – mondta az író-közgazdász az Enrepreneur magazinnak. Harford arra a következtetésre jutott, hogy a sikeres rendszerek mind a próba–hiba elv alapján épültek fel. A 2011-es TED konferencián arra szólította fel a hallgatóságát, hogy barátkozzanak meg a véletlenszerűséggel, és kezdjenek el jobb hibákat gyártani!

 

 

 

A másik nagyon fontos sikertényező, hogy ha felismertük, milyen választ adunk a kudarcra. Összeomlunk, vagy újabb járatlan ösvénnyel kísérletezünk.

 

Ne maradj le a vállalkozás-fejlesztő tippekről, iratkozz fel hírlevelünkre!

 
 
Név*
Email*
Van már vállalkozásod?*
Mely témák érdekelnek?